Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Halottat, vkinek a hamvait, ritk. élőt> sírba téve elföldel, ill. kriptába zárja s átadja az enyészetnek. A szerencsétlenség áldozatait eltemették. Elevenen eltemették. Hamvait urnába tették és eltemették. □ [A pestis] ocsmány nyavalya ; reggel jól vagyon az ember, estve felé megbetegszik, és harmad napjára eltemetik. (Mikes Kelemen) Itt halok meg. E setét erdőben A szomszéd pór eltemet. (Csokonai Vitéz Mihály) Nevemet | hibátlanul írják fölébem, | ha eltemet, ki eltemet. (József Attila) || a. Vkit az eltemetéssel végleg elveszt. Ezt bizony csak az tudja, aki apját, anyját eltemette. □ Ma temettem el két vitéz gyermekemet. (Arany János) Évtizedekig élt még, és sok nálánál fiatalabbat, erősebbet temetett el. (Kosztolányi Dezső)
2. Vmi eltemet vkit, vmit: nagy tömegével ráhullva elfödi, betakarja; maga alá temet, betemet. A lezuhanó kőtömeg nyolc bányászt eltemetett. A homokvihar egész falvakat temetett el.
3. (választékos) Elfed, ill. elrejt vmit. □ Könyvekkel rakott állványok temették el a falakat. (Jókai Mór) Az édes tagoktól meleg Selymekbe eltemetem orcám. (Tóth Árpád) || a. (átvitt értelemben) Eltemeti magát: elrejtőzik, elbújik a világ elől. □ Te szerencsétlen gyermek: nem tudod, hogy eltemeted magad? (Jókai Mór)
4. (átvitt értelemben) <Élményt, érzést, megnyilatkozást> nem enged megnyilvánulni, kifejeződni, nyilvánosságra kerülni; elrejt, visszafojt, megszüntet. Eltemeti a titkot: soha nem beszél róla. Ez a titok jól el van temetve nálam. Eltemeti a haragot: megbocsát vkinek, kibékül vele. Legyen békesség, temessük el a haragot. □ Ah, nékem is van egy titkom Szívembe rejtve! | Nem szabad azt kimondanom: El van temetve. (Berzsenyi Dániel) Eltemetni való Mindig akadt bánat. (Ady Endre) || a. (átvitt értelemben) <Ügyet, tervet, alkotást> a nyilvánosság, az érvényesülés elől elzár; elás. El akarják temetni a javaslatot. A cenzura a Bánk bánt egy időre eltemette.