EBUGATÁS [b-u] főnév (
régies,
választékos)
Kutyaugatás. □ Hangja ebugatás: vakogó, nyers, durva. (Arany János)
- Közmondás(ok): Ebugatás nem hallatszik a mennyországba v. az égbe: jelentéktelen emberek beszédét, méltatlankodó panaszát nem veszik tekintetbe.