EXTENZÍV [e-e v. ë-ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
- 1. (tudományos, régies) Nagy területet felölelő; kiterjedt. Extenzív munkásság. || a. (régies) Területileg kifelé, minél messzebb terjedő. A város extenzív fejlődése.
- 2. (mezőgazdaság) Extenzív gazdálkodás(i mód): külterjes g.