ELANDALÍT [l-a] tárgyas ige (irodalmi nyelvben)
Okozza, előidézi, hogy vki elandalodjék. □ Ölemben ült az égi lyány; S elandalítám énekemmel. (Kölcsey Ferenc) A zenének hangjai Vígan fölzengenek Lelkünk elandalítani. (Petőfi Sándor)
elandalítás; elandalító; elandalított.