EGYENETLENKEDIK [ëgyenetlenkëdik] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jék (-jen) [e, ë, ë]
Civódik, viszálykodik, nem fér össze vkivel.
Nem értik meg egymást, folyton egyenetlenkednek. Ha a szülők egyenetlenkednek, annak a gyermekek is kárát látják.
- egyenetlenkedés; egyenetlenkedő.