EGYÉNÍT [ëgyénít] tárgyas ige -ett, -sen; -eni [ë, ë, e] (
ritka,
irodalomtudomány)
Egyénivé tesz, egyéni tulajdonságokkal ruház fel; individualizál.
Az író egyéníti regényének alakjait. □ A darab
jellemei néhány vonással jól vannak egyénítve. (Tolnai Lajos)
- egyénítés; egyénített; egyéníthető; egyénítő.