Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

CSUTORA
CSUVAS
CSUVIK
CSÚZ
CSÚZLI
CSÚZOS
CSÜCCS
CSÜCSKÖS
CSÜCSÖK
CSÜCSÖRÍT
CSÜCSÖRÖDIK
CSÜCSÜL
CSÜD
CSÜGG
CSÜGGED
CSÜGGEDÉS
CSÜGGEDETLEN
CSÜGGEDEZ
CSÜGGEDT
CSÜGGEDTSÉG

CSUPASZ melléknév -on, -abb
  • 1. (kissé választékos) Ruha, takaró nélküli, fedetlen, mezítelen <ember, emberi testrész>. Csupasz gyerek; csupasz test; csak a csupasz teste ← van; csupasz fővel, lábbal. Csupaszon szaladgál. A csupasz hátát ütötték. □ Csupasz fővel, szennyes harisnya lábán, Az is kötetlen csüng bokáira. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Dobozy, a magyar hős, … hitvesét tartotta csupasz mellén. (Kosztolányi Dezső)
  • 2. Pelyhetlen, tollatlan <madár>. Csupasz verébfióka.
  • 3. Kopasz, szőr nélküli, bajusztalan, szakálltalan <ember, testrész>. Csupasz állú, szájú. □ Ti nem is gondolhatjátok, A csupasz száj mily nagy átok. (Arany János) Csupasz állával egy iskolakerülő kereskedelmi akadémikushoz hasonlított. (Herczeg Ferenc)
  • 4. Szakáll (5), szálka (4) nélküli, tar <gabona>. Csupasz árpa, búza.
  • 5. Olyan <dolog>, amelyet nem borít semmi, v. amelyről hiányzik az, ami borítani szokta, ami rajta szokott lenni; kopár, puszta. Csupasz erdő, fa; csupasz falak; csupasz mező. A csupasz földön hált. Csupaszra szopta a csontot. Szóláshasonlat(ok): Csupasz, mint a → tenyerem. □ A sas kinyúló csupasz kövekre költ. (Arany János) || a. (műszaki nyelv) Csupasz vezeték: nem szigetelt v.
  • 6. (ritka) Olyan <kéz>, amelyben nincs vmely művelet végzéséhez szükséges eszköz, kellék; puszta. Csupasz kézzel ragadta meg. Csupasz ököllel küzd. □ Puszta kézzel, csupasz ököllel így megütni valakit! (Jókai Mór)
  • 7. (átvitt értelemben, ritka) Minden nélkül, önmagában vett; maga; semmi más, csak; puszta. □ Midőn éppen nincs határozója, … a csupasz ide állítva is megbírja a hangsúlyt. (Arany János)
  • csupaszság.