CSÜTÖRTÖK főnév -öt, -je [e]
A hétfővel kezdődő naptári hét negyedik napja.
Minden csütörtökön; a hónap első, utolsó csütörtökje; (
történettudomány)
vörös csütörtök: az 1912. május 23-i budapesti tüntetés napja;
csütörtökön reggel, délben, este v.
csütörtök reggel, délben, este. □ Csütörtökön, igen közel lévén utolsó végihez,
az Urat magához vette nagy buzgósággal. (Mikes Kelemen) Csütörtökön piócákat raktak
forró két melle alá. (Ady Endre) || a. Az elmúlt v. az ezután következő hétnek ilyen napja.
Csütörtök óta történt; csütörtökre várható.
- Szólás(ok): csütörtököt mond: a) <fegyver> nem sül el; b) <vállalkozás> nem sikerül, csődöt mond.
- Szóösszetétel(ek): áldozócsütörtök; nagycsütörtök; zöldcsütörtök.
- csütörtöki.
D