CSÜGGEDEZ [e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -zen [e, ë, ë] (
irodalmi nyelvben)
- 1. Újra meg újra, gyakran csügged v. csüggedni kezd. □ Igy beszél Losonczi, így van ő elszánva, De a többi népség csüggedez a várba. (Arany János) Lemorzsolám felét már életemnek, Kétkedve mindig, csüggedezve gyakran. (Reviczky Gyula)
- 2. (régies) Csüggedten, bátortalanul tétovázik. □ A jóslat világos. | Ne csüggedezzünk, minden istenekre! | Hanem gyerünk be. (Arany JánosArisztophanész-fordítás)
- csüggedezés; csüggedező.