CSÜGGED [e] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jen [e, ë, ë]
<Személy> hitét, reményét, bátorságát fokozatosan elveszti; folyamatosan lelki elernyedés vesz erőt rajta.
Ne csüggedj! Amikor láttam, hogy csügged, elkezdtem vigasztalni. □ Múzsám, ne csüggedj! bár vak irígyeid Kancsal szemekkel rád hunyorítanak. (Csokonai Vitéz Mihály) Ne csüggedj a jók pályáján! (Berzsenyi Dániel) || a. (
átvitt értelemben) □ A lámpa csügged, az éjfél setét. (Arany János)
- Igekötős igék: elcsügged.
- csüggedő.