Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. melléknév csúnyán v. (népies) csúnyául, csúnyább
1. <Külseje, formája, megjelenése miatt> nem tetsző, nem szép <ember, állat>; kisebb mértékben csúf. Csúnya állat, asszony, ember, gyerek, madár. Szegény leány igen csúnya, nem tud férjet találni. Szóláshasonlat(ok): csúnya, mint a sötét → éjszaka; csúnya, mint az → ördög. || a. <Aránytalansága, formátlansága, öregsége miatt v. más okból> a szemnek nem tetsző, a szépérzéket bántó <testrész>. Csúnya arc, csúnya vonások; csúnya a keze, a feje, a lába, a szája. || b. <Külseje, formátlansága, elhanyagoltsága, ízléstelensége, dísztelensége miatt v. más okból> a szépérzéket sértő, nem tetsző <tárgy>. Csúnya bútor, épület, ház, lakás, ruha, utca, város. || c. <Hallási érzékleteink alapján> kellemetlen, visszatetsző benyomást keltő. Csúnya dal, dallam, hang. Ez nem zene, hanem csak csúnya csörömpölés. □ A kutyák azonban nyíttak és szűköltek, Csúnya üvöltéssel az ajtóig jöttek. (Arany János) Micsoda csúnya lárma az! kiálta kidugva fejét az ablakon. (Jókai Mór) || d. <Lefolyása, hatása, következményei révén> a szokottnál nagyobb mértékű, veszélyesebb v. visszataszítóbb. Csúnya betegség, daganat, folt, seb; csúnya verekedés; csúnya széklet: rendellenes, valamilyen betegségre mutató sz. || e. (tréfás) Vminek a csúnyábbik vége: vminek, rendsz. botnak az a vége, amellyel ütni szoktak. □ E zászlót ne kérd tőlem, mert ha közelebb jössz hozzám, ugyan az oldaladba rontom a csúnyábbik végét. (Jókai Mór)
2. <Az erkölcs, az illem, a becsületérzés, a szokás szempontjából> visszatetszést, megütközést keltő. Csúnya viselkedés; csúnya mesterség az ilyesmi; csúnya jelenetnek volt tanúja. Csúnya dolog volt tőle, hogy barátját cserbenhagyta. Csúnyán viselkedett velem szemben. □ Most veszem észre, hohó! mind amit mondtam, hazugság, Csúnya hazugság volt. (Petőfi Sándor) Kezdjük elől, csunya volt a játék. (Arany János) Csúnya hajszák Miatt gyűrött orcám úgy símogasd meg, Mint régen egy lány. (Tóth Árpád) || a. <Kül. a nemi erkölcs szempontjából> sértő, bántó, trágár, illetlen <szó, megnyilatkozás>. Csúnya káromkodás; csúnya szavak; csúnya szájú: olyan <személy>, aki illetlen, trágár szavakat (gyakran) használ. □ Egyszer jön a nagy cseh Buda vára felől Káromkodik csúnyán, a magyart böcsmérli. (Arany János) Ez nap nekem is szabad a nagylányokat megijeszteni, rájok visítani és csúnya szavakat kiabálni. (Móricz Zsigmond) || b. <Erkölcsi szempontból v. más okból> megvetést, utálatot érdemlő <személy>. Csúnya egy alak, szóba se állnék vele. Csúnya ember volt, mindenkinek ártott egész életében. □ Ráparancsolt az inasára, hogy ezt a csúnya férget be ne bocsássa többet az ajtón. (Jókai Mór) || c. <Formájában> gyatra, bántó, szégyenletes, dicstelen <megnyilatkozás, jelenség>. Csúnya felelet; csúnya vereség. Csúnya véget ért. □ Nem óhajtotta ily csúnya halálát Az olasz levente. (Arany János) Márciusi Nap, nagy a te verésed | De akard végre, hogy mi is akarjunk, De akard végre, hogy csúnyán ne haljunk. (Ady Endre)
3. Kellemetlenséget, elégedetlenséget okozó, megütközést, visszatetszést keltő. Csúnya élet; csúnya világ. Csúnya utunk volt tegnap. || a. <A napfény hiánya, eső, hideg miatt v. más okból> kellemetlen, barátságtalan <időjárás, légköri jelenség>. Csúnya idő; csúnya köd van; csúnya szél fúj. Csúnya felhők gomolyognak az égen. □ Künn csúnya, zivataros idő berzenkedik. (Eötvös Károly) Csúnya zivatar nyargalt végig a városon, bömbölt a szél, rázta a házat. (Kosztolányi Dezső)
4. (bizalmas) <Fokozó szóként:> igen nagy fokú, mértékű, erejű. Csúnya pofont kent le neki. Csúnya egy gólt lőtt. || a. (bizalmas) Csúnyán, csúnyául: rendsz. kárt, szégyent hozva vkire, nagyon alaposan. Csúnyán helybenhagyták, megtréfálták, elbántak vele; csúnyául becsapta őket. □ És vezette hadát a kunokra, S ráncba szedte őket nagy csunyául. (Petőfi Sándor) A kutyák azonban rátámadtak csúnyán. (Arany János) A két magyar katona csúnyán össze volt szabdalva; az egyiknek letakarták a fejét kendővel. (Gárdonyi Géza) || b. (bizalmas) Csúnyán, csúnyául: kellemetlenül, kelletlenül, kedvetlenül. Csúnyán, barátságtalanul fogadták. □ Csúnyául éreztem magamat. Kezdtem a vállaimat vonogatni, s szíttam a fogamat, mintha az fájna. (Jókai Mór) || c. (bizalmas) Csúnyán, csúnyául: haragosan, mérgesen. Csúnyán meresztgette rá a szemét. Csúnyául lehordták, amiért szólni mert. □ Haragos szemekkel csúnyán nézett rája. (Arany János)
5. (bizalmas, kedveskedő v. tréfás) <Kedveskedő, enyelgő megrovásként:> helytelen viselkedésű, haszontalan, gonosz. Maga csúnya ember! Te csúnya gyerek!
II. főnév csúnyát, csúnyája
1. (gyak. tréfás) Csúnya (1, 5) személy. A kis csúnya meghúzódott a háttérben. Maga csúnya! || a. (ritka) Csúnya (1b) dolog. □ Jaj, minden oly szép, még a csúnya is, | a fájdalom, a koldus gúnya is. (Kosztolányi Dezső)
2. Illetlen dolog, beszéd. Csúnyákat mond. Ne beszélj ilyen csúnyákat!