Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. A csúf (13) melléknévvel kifejezett tulajdonság; csúnyaság, rútság. Förtelmes, visszataszító csúfság. || a. Vkinek, vminek csúf volta. A vén banya, a boszorkány, a fiú, a leány csúfsága; beszédének csúfsága; öltözetének csúfsága.
2. Csúf, csúnya személy. Már megint itt járt az a csúfság?
3. (gyak. állítmányként) (átvitt értelemben) <Erkölcsi tekintetben> rút, csúnya (2), csúf, szégyenletes dolog; illetlenség, szégyen, gyalázat. Nagy csúfság esik meg vkivel, vhol. Csúfság, amit velem tettél! Ez már mégis csak csúfság! Nagy csúfság történt vele. Csúfságot hoz atyja fejére. Rettenetes csúfságot követett el rajta v. vele. □ Talán csúfság, hogy éppen tégedet csíplek nyakon, mert meglehet, hogy szintolyan szükséged van a pénzre, mint magamnak. (Petőfi Sándor) Akár csúfság bevallani, akár nem, ő a fiatalabb kettőnk között. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben) Megszégyenítés, megcsúfolás. Szörnyen lelkére vette a csúfságot. A mi csúfságunkra csinálta. □ Bántotta a csúfság és kivált a röhej, amellyel a szekereknél fogadták. (Mikszáth Kálmán) || b. (átvitt értelemben) Csúfságból: sértő gúnyból, durva csúfolódásból. Merő csúfságból. □ A török a keresztént csúfságból gyaurnak híja, azaz hitetlennek. (Mikes Kelemen) A [társasjátékban] zálogkiváltásnál valaki büntetésből "szobrot áll", s a társaság azt művelheti az illetővel, csúfságból amit akar. (Kosztolányi Dezső)