Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

CSAPODÁR melléknév -ul, -abb
  • 1. Hűtlen, állhatatlan, majd ezzel, majd azzal szerelmeskedő <személy>. Csapodár leány, legény, teremtés. □ A leányka, mint madár, Repkedő és csapodár. (Vörösmarty Mihály) Lidi, Lidi, mért voltál csapodár? (Petőfi Sándor)
  • 2. Ilyen személyre jellemző. Csapodár természetű.
  • 3. (ritka, költői) Állhatatlan szerelmes módjára változékony, nyugtalan, ide-oda csapongó <dolog>. Csapodár lepke, szellő. □ A csapodár tavasz megbánta, hogy elment. (Arany János)
  • csapodárkodik.