CSÖRGET [e] ige -tem, -ett, [e, ë] ..essen [e-ë] (
hangutánzó)
- 1. tárgyas Csörget vmit: okozza, hogy vmi csörögjön (13). Csörgeti a diót, mogyorót; csörgeti a kardját, a láncot; csörgeti a pénzt a zsebében. □ Bilincse ekkép szóla
: "Csörgess, ifjú, csörgésem átok, Mely a zsarnok fejére száll." (Petőfi Sándor)
- 2. tárgyatlan Vmivel, kül. csörgővel (II. 1a), kereplővel folyamatosan csörgő hangot idéz elő. Ne csörgess azzal a csörgővel! Csörget az ostorral.
- Igekötős igék: megcsörget; összecsörget.
- csörgetés; csörgethető; csörgető.