Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Belül üres, többnyire henger alakú tárgy, amelynek átmérője a test hosszúságához viszonyítva rendsz. kicsiny; cseppfolyós és gáznemű anyagok áteresztésére, átvezetésére, szállítására, valamint szerkezeti résznek, rúdként is használatos. → Kipufogó cső; olajvezető, vízvezetéki cső; bedugult v. eldugult a cső; → kitisztul a cső; csövet fúr, forraszt, hegeszt, húz, nyújt; csöveket rak le, helyez el a földben. Az öntözőkanna csövéről csöpög a víz. □ Még a fagy előtt lefektetik a jövő évre tervezett csöveket is. (Babits Mihály) || a. Lőfegyvernek ilyen alakú része; ezen távozik a lövedék. A pisztoly, a revolver csöve; cső végére: olyan helyzetbe, hogy lelőhesse; cső végére kapja v. várja a vadat; csőre tölt: úgy helyez lövedéket a fegyverbe, hogy mindjárt lőni lehessen vele; csőre töltött fegyver: lövésre kész f. □ Lövések fogadták, a csövek tüze villámhoz hasonló világot terjeszte. (Eötvös József) A pisztolyával babrált tünődve S mint kandi gyermek, úgy bámult a csőbe. (Juhász Gyula) Elsütötte a ravaszt A golyó, minthogy a csövet tudatosan fölfelé irányította, szétroncsolta nyúltagyát. (Kosztolányi Dezső) || b. (átvitt értelemben, régies, irodalmi nyelvben) Kézi lőfegyver (puska, pisztoly). □ Jőjjetek meg, kis kedvesek [= énekes madárkák]! | Minden karvalyt csővel lesek, Hogy békében legyetek. (Kisfaludy Sándor) Meg-megdördül csendes alkonyatban, Gyilkos csője a leső vadásznak. (Tompa Mihály)
2. Üres henger a kályha, a tűzhely füstjének a kéménybe való vezetésére; kürtő. Füstöl a cső. Kikormoztam a csövet.
3. Élő szervezetben, élettelen testben levő hosszú, szűk üreg v. ilyen belsejű szerv.
4. (rádiótechnika) Vevő- és adókészülékben alkalmazott, üvegből v. fémből készült, erős légritkítású v. nagy nyomású gázzal töltött hengerszerű alkatrész, amelyben izzításra elektronok mozognak, s amely többnyire feszültségváltozások felerősítésére és váltakozó áram egyenirányítására való; elektroncső, lámpa, rádiócső.
5. A messzelátónak az a csőformájú része, amelyben a lencsék, tükrök vannak elhelyezve. A mikroszkóp csöve. A teleszkóp csövét a holdra irányítja. || a. (irodalmi nyelvben, ritka) Messzelátó. □ Foltot mi haszna sejt a napban Hideg csövén a tudomány! (Vajda János)
6. A tengeri (kukorica) termése. A cső csuhéja. Egy száron két-három cső is van. A csövek éppen viaszérésben voltak; a kukorica csövet hajt. Csövet tördel. A csövekről lemorzsolják a kukoricát. || a. jelzői használat(ban) <Kukoricából> olyan mennyiségű, amennyi egy termésen rajta van (a csutkával együtt). Megfőzött két cső tejes kukoricát. Szóláshasonlat(ok): feszít, mint két cső tengeri ← egy zsákban. □ A három cső friss, gyenge kukoricát ajándékul szánta. (Nagy Lajos)
7. (tájszó) Bab, borsó hüvelye, paprikának a magot fedő húsos része.
Szólás(ok): (argóban) behúzza a csőbe v. csőbe húz vkit: becsapja, rászedi; bejön a csőbe: sikerül rászedni, beugratni, becsapni; benne van a csőben: bajban van.