CSÚFÍT ige -ott, -son; -ani v. (ritk.) -ni
tárgyas (Folyamatosan) csúffá, csúnyává tesz.
Egy kettes csúfítja a bizonyítványát. Sok szeplő csúfítja az arcát. □ Vézna
, nem állja ki a hadi fáradságot, csak a sereget csúfítaná. (Mikszáth Kálmán) || a. (tárgy nélkül)
Az irigység csúfít.
- Igekötős igék: elcsúfít.
- csúfítás; csúfító; csófított.