CSÖRRENT [e] tárgyas ige -ett, -sen [ë, ë]; -eni [e] v. -ni (
hangutánzó)
<Vmely nehezebb fémtárgyat> úgy mozgat, hogy ezzel csörrenő hangot kelt. □ Zoltai már ekkor kardot csörrentve kilépett. (Vörösmarty Mihály) Csüggedten esnek vissza kezei, nagyot csörrentve a lánccal. (Jókai Mór)
- Igekötős igék: megcsörrent; összecsörrent.
- csörrentés; csörrentett; csörrentő.