Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Törés következtében> vmely eszköz élén v. szélén keletkezett hiány, sérülés. Csorbát ejt, üt vmin; csorbát kap a kasza; kireszeli, kikalapálja a csorbán szenvedett élt. □ [A kard] vasa tenyérnyi széles és csorbákkal tele. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben) <Értéket kifejező fogalmakkal kapcs.> vminek a teljességében, épségében hirtelen bekövetkezett veszteség, kisebbedés, sérelem. Csorba esik ← vmin; csorbát → ejt; → kiköszörüli a csorbát; csorbát → szenved; csorbát üt vmin. Az önkéntesség elvét nem éri csorba. □ A mi hírnevünkön nem esik nagy csorba. (Arany János) Nem engedhetek ilyen csorbát az ország állapotjában. (Mikszáth Kálmán) Az adminisztrátor, aki maga is érezte, hogy tekintélye némileg csorbát szenvedett, igyekezett minden alkalmat megragadni, hogy a csorbát kiköszörülje. (Kuncz Aladár)
II. melléknév ..bán, ..bább
1. Csorbát (I. 1) szenvedett, kapott; törött v. erősen kopott élű, szélű; életlen. Csorba fogak, kés, penge. □ Az ajtón faragványok, az ajtó fölött kőből faragott óriás virágok, csorba orcájú kőszentek. (Gárdonyi Géza) Miért von úgy a vágy benézni csorba Ablakon ? (Juhász Gyula)
2. (ritka, irodalmi nyelvben) Ferde, elferdült, eltorzult. □ Fütty-nótára kell csücsörítned Vén ajkadat, bús, csorba szádat. (Ady Endre)
3. (átvitt értelemben) Hiányos, csonka. Ne legyen a história csorba! A létszám csorba. □ A tömeg itt széles, ott pedig gyér és csorba sort formált. (Kemény Zsigmond)