CSORGAT ige -tam, -ott, ..asson csurgat (
hangutánzó)
- 1. tárgyas Előidézi, okozza, hogy <Vmely folyadék v. apró szemű anyag> csorogjon (1). Vhova v. vmire, vhonnan v. vmiből csorgat vmit; mézet, olajat, vizet, zsírt csorgat. A gép bőven csorgatta a kicsépelt gabonát. □ A vezérek
késeik hegyével megszúrták karjaikat, a kehelybe csorgaták a kifolyó vért. (Jókai Mór) A vizet
csappal zárható dugón át csurgathattuk magunkra. (Kuncz Aladár) Száját a csap alá tartva
ivott, később a vizet
fölfelé fésült hajára csorgatta. (Kosztolányi Dezső)
- 2. tárgyatlan (ritka, bizalmas, szépítő, eufemisztikus kifejezésként) <Rendsz. férfi> vizel.
- Igekötős igék: belecsorgat; elcsorgat; kicsorgat; lecsorgat; összecsorgat; rácsorgat; végigcsorgat.
- csorgatás; csorgató; csorgatott.