Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Vmely dolgot, tulajdonságot, jelenséget> rendkívülinek, nagyszerűnek, csodálatosnak tart, a legnagyobb elismeréssel, becsüléssel, rajongással tekint rá; bámul. Csodálja a klasszikus zenét; csodálja vkinek a bátorságát, lángeszét. □ Mit nekem te zordon Kárpátoknak | Fenyvesekkel vadregényes tája! | Tán csodállak, ámde nem szeretlek. (Petőfi Sándor) Lajos eszét, szívét csudálva csudálják. (Arany János) || a. Csodál vmit, vkit: gyönyörködik benne. Csodálja a táj, a tenger szépségét. □ Oh, megállj, kecses hölgy! | Engedd egy percre, hogy csodáljalak. (Madách Imre) || b. Vkit rajongva tisztel, igen nagyra becsül, lelkesül, rajong érte. Csodálja a férjét. Tanárát nem győzi eléggé csodálni.
2. (néha rosszalló) Vmit meglepőnek, meghökkentőnek, különösnek tart; furcsáll. Csodálom, hogy így beszél; csodálja, hogy eljöttek. □ Néha úgy ordít, hogy csodálom, ha a háziúr eddig föl nem mondta a szállást. (Vas Gereben) Azt mondád: igen nagy erő lakik benne: Csodálnám, ha harcra kedve még sem lenne. (Arany János) || a. (rosszalló) Vmit nem tart helyesnek, helytelenít, rosszall. Csodálom, hogy mindent megengedsz a gyereknek. Csodáljuk hanyagságát, éppen ilyen fontos ügyben.