CSUKLÁS főnév -t, -ok, -a
A csuklik igével kifejezett cselekvés, ill. kóros jelenség; az a tény, hogy vki, (vmi) csuklik.
Elővette a csuklás; rájött a csuklás. Csak orvos tudta elállítani a veszedelmes csuklást. Csuklást kap az erős paprikától. □ [A nyavalyatörős] nyakát gyakori kínos csuklások fordították hol előre, hol hátra. (Jókai Mór) || a. Ennek hangja.
Csuklást hallott.