Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

CSIRIPEL [ë] ige -t, -jen [ë] (hangutánzó)
  • 1. tárgyatlan <Veréb> éles, magas hangon szaporán szól. □ Verebek tartottak gyűlést egy nagy körtefán …, igen sokat beszélgettek, csiripeltek. (Krúdy Gyula) [A verebek] Egyre azon csiripelnek, Ennivalót hol is lelnek. (Móricz Zsigmond)
  • 2. tárgyatlan (átvitt értelemben, bizalmas, gúnyos) <Személy, főleg gyermek> komolyabb tartalom nélkül sokat beszél, csacsog, fecseg. □ Süldő poéták, bikficek, Ugyan ne csiripeljetek A szerelemről! (Petőfi Sándor) || a. tárgyas (ritka) Így csacsogva mond vmit. Ezek a kis fruskák azt csiripelik, hogy …
  • Szólás(ok): ld. veréb.
  • csiripelés; csiripelget; csiripelő.