CSIPISZ főnév -t, -ek, -e [ë, e] (
bizalmas,
tréfás)
- 1. Apró gyermek, kicsiny fiú v. leány; csöppség, tökmag. Nézd, ezt a csipiszt! □ Hát te csipisz szólt rá az ember , mit bámulsz? A gyerek megszégyenülten kapta le róla a tekintetét. (Tömörkény István) || a. Komolyan nem vehető fiú- v. leánygyerek; gyerkőc, kófic. Mit mond ez a csipisz? □ [A leány] afféle csipisz volt, jelentéktelen
Vézna, cingár, mint egy cinege. (Kosztolányi Dezső)
- 2. (népies, bizalmas) Ujjal mutatott füge. Csipiszt mutat neki. □ Kinek jelented föl?
És mit érsz el?
Ezt kapsz érte csipiszt mutatott feléje. (Kosztolányi Dezső) || a. (tájszó, régies) Szar (5b). Csipisz jár neked: semmi sem j. n.; (kapsz) csipiszt v. csipisz(t) az orrodra: nem kapod meg, nem kapsz belőle (rendsz. fügét mutatva).
- csipeszes.