Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <állat, főleg rovar>, amely szájával, csőrével, fullánkjával csípni, csipkedni szokott. Csípős bogarak, méhek; csípős a gúnár, a lúd. Ma csípősek a legyek, eső lesz. || a. Szőrszerű szálaival a bőrön maró hatást okozó <növény>. Csípős csalán.
2. A nyelvet, ínyt kissé maró hatásával izgató. Csípős bors, dohány, íz, murci, must, orvosság, paprika, sajt, túró. □ Egy öblös kobak kínálkozék a kora szüretnek már csípős nedvével. (Vörösmarty Mihály) || a. (gyermeknyelv, tréfás) Csípős víz: szódavíz v. szénsavat tartalmazó ásványvíz.
3. <Alacsony hőmérséklete miatt> metsző, szúró fájdalmat okozó. Csípős idő, levegő. □ Csipős szél lengette a síri füveket. (Petőfi Sándor) Vörösre mart a csípős hideg minden orrt és minden arcot. (Mikszáth Kálmán)
4. (átvitt értelemben) Vkinek az elevenjére tapintó, kellemetlen, bántó, sértő. Csípős célzás, gúny; csípős megjegyzést tett; csípős a nyelve: szeret csipkelődni. □ Beszélj egyébről Ez csipős volt, | És fojtós mint a vackor. (Vörösmarty Mihály) Etel érdeklődéssel hallgatta szellemes és csípős megjegyzéseit. (Herczeg Ferenc)