Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Leverő v. keserű érzéssel észreveszi, hogy másképpen történik v. történt vmi, mint ahogyan elképzelte, hitte, várta, remélte. Hányszor csalódtam életemben! □ Szeretem azt, aki csalódott, Aki rokkant, aki megállott, Aki nem hisz, aki borús: A világot. (Ady Endre) Kit anya szült, az mind csalódik végül. (József Attila) || a. Kellemesen csalódik: örömmel veszi észre, hogy vmi másképp történt, mint ahogy aggódva, félve várta. || b. Elgondolásában, reményében, hitében téved. Ha nem csalódom: ha nem tévedek, ha jól emlékszem. Csalódik, ha azt hiszi, hogy ez sikerül. □ Most az egyszer csalódol, viszonzá a cigány mosolyogva. (Eötvös József) Ismét csalódtam, azt hivém, elég Ledönteni a multnak rémeit S szabad versenyt szerezni az erőknek. (Madách Imre)
2. Csalódik vkiben, vmiben: rendsz. leverő v. keserű érzéssel észreveszi, hogy vki, vmi nem az, aminek hitte, gondolta, tartotta. Csalódott barátaiban, vőlegényében, hitében, szerelmében. □ Hogy reméltünk! s mint csalódánk! És magunkban mekkorát! (Arany János) || a. Kellemesen csalódik vkiben, vmiben: örömmel veszi észre, hogy vki, vmi jobb, különb, mint amilyennek hitte, gondolta.