Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

CSILLOGÁS főnév -t, -a (csak egyes számban)
  • 1. Általában a csillog (1–3) igével kifejezett folyamat, állapot; az a tény, hogy vmi csillog. A drágakő csillogása; a holdfény csillogása a tavon; szemének vidám csillogása; a pompa csillogása. Bántja szemét a nagy csillogás. Messzire látszott a fegyverek csillogása. □ A víz … gyorsan terül, látszik a csillogása a fiatal vetés közt. (Tömörkény István) Szeme csillogása örökre kihűlt. (Kuncz Aladár) Szeméből eltűnt a gyermeki csillogás, modorából az elbűvölő naivság. (Babits Mihály)
  • 2. (átvitt értelemben, választékos) Mélyebb tartalom nélküli, mutatós, megtévesztő külső fény és pompa, ill. üres külsőség. Hamis, külső, üres csillogás. Nem vonzza a hatalom csillogása. □ Kül csillogássá szent imád ne váljon! (Arany János)