Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

CSINVAT
CSÍNY
CSÍNYTEVŐ
CSÍP
CSIP-CSUP
CSIPA
CSIPÁS
CSIPÁZ
CSÍPCSÍPCSÓKA
CSIPDES
CSIPEDETT
CSIPEG
CSIPEGET
CSIPERKE
CSIPERKEGOMBA
CSÍPÉS
CSIPESZ
CSIPET
CSIPETKE
CSIPETNYI

CSÍP ige -tem, -ett, -je [e, ë, ë]
  • 1. tárgyas Vkit, vmit csíp: hüvelykujja és egy másik ujja közé szorít vmit, ill. vkinek, vminek a bőrét, és ezzel kisebb-nagyobb fájdalmat okoz neki. Arcon csíp; (tájszó) csípi csóka a fiát: <gyermekmondóka kezdete és az ezzel kapcs. játék neve>. || a. tárgyatlan Vkibe, vmibe csíp: úgy csíp meg vkit v. vmely húsos testrészt, hogy ujjai nyomán a húsos felület bemélyed. Belém csípett; karjába, lábába csíp vkinek. A gyerekbe csípett. || b. tárgyatlan (rendsz. -t ragos mértékhatározóval) Kicsit, nagyot csíp rajta; csíp egyet az arcán. □ Két ujjával hátra nyúlva, jót csípett a leány kövér karján. (Jókai Mór) || c. (tárgy nélkül) <Ollószerű, kétágú eszköz> két szára, ill. <rák> ollója közé fog, szorít. Vigyázz, a rák csíp! Nem csíp jól a fogó.
  • 2. tárgyas (tárgy nélkül is) Csíp (vkit, vmit): <állat csőre vágásával, fullánkkal, foggal, csáppal, szívókával> folyamatosan sérülést, fájdalmat okoz (vkinek, vminek). Csípi a bolha; a gúnár csípi a gyereket; csípi a szúnyog; csíp a méh, a tetű. □ [A poloskának] van … fegyvere, – csípni, szúrni ugyan tud vele. (Arany János) Az éj komoly, az éj nehéz. | Alszom hát én is, testvérek. | Ne üljön lelkünkre szenvedés. | Ne csípje testünket féreg. (József Attila)
  • 3. tárgyas (tárgy nélkül is) Csíp (vmit): <ütés, erre használt eszköz> vmely testrészhez érve, ill. odaütődve, hirtelen éles, sajgó fájdalmat okoz. Csípi a pálca a gyerek tenyerét. A mogyoróvessző ütése csíp. Csípi a lovat az ostor (ütése). || a. tárgyas (tárgy nélkül is) Csíp (vkit, vmit): <növény csípős v. mérges nedvével> folyamatosan maró fájdalmat okoz vkinek, vminek. A csalán csípi a lábamat. A dohány csípi a nyelvét. A paprika csípi a számat. A torma erősen csíp. Csíp ez a paprika. □ Nézd a tövis szúr, és csíp a csalán. (Berzsenyi Dániel) || b. tárgyas (tárgy nélkül is) Csíp (vkit, vmit): <egyéb dolog> folyamatosan éles, szúró, metsző, égető fájást okoz vkinek, vminek. Csípi a füst a szemét. A hideg csípi az arcát, a fülét. Az izzadság és a por csípte a munkások nyakát, hátát. Az orvosság csípi a sebet. Vizes kezét véresre csípte a szél. Ez az orvosság nagyon csíp. □ Szél járt az utcákon: … csípett a hidege. (Gelléri Andor Endre)
  • 4. tárgyatlan (-t ragos mértékhatározóval) (átvitt értelemben) Csíp vkin: <sértő szóval, megjegyzéssel> bánt vkit. Jobban esik neki, ha csíp egyet a másikon. Minden szavával csípett egyet barátnőjén. || a. A 4. sz. jelentésben a || a. jel után beszúrandó: tárgyas• (átvitt értelemben, bizalmas) Csípi vmi az orrát: nagyon bántja, bosszantja vmi.
  • 5. tárgyas (bizalmas) Ujjai hegyével tör vmiből <egy keveset>. Egy darabot csíp a kenyérből. □ Mily rengeteg lepényt eldugdosott, Nekem csak ekkorkát csípvén belőle! (Arany János–Arisztophanész-fordítás) || a. (tárgy nélkül) (játék) <Kártyajátékban szabályos v. szokásos emelés helyett> egy kártyát találomra kihúz. Várjatok, csípek! || b. tárgyas (tárgy nélkül is) (átvitt értelemben, ritka, bizalmas) Vmely feltűnően kis mennyiséget eszik, eszeget vmiből. Néha csíp belőle (vmennyit), aztán otthagyja.
  • 6. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) Derékon, fülön, galléron, karon, nyakon csíp vkit, (ritk.) vmit: a) hirtelen, gyors mozdulattal megragadja, rendsz. azért, hogy vhova vigye. Derékon csípte a lányt, és táncolni vitte. Az utolsó pillanatban sikerült galléron csípni a barátját. b) (csak fülön, galléron, nyakon határozóval) hatalmába keríti, elfogja; elcsíp. Fülön csípték a tolvajt. □ A szegény kis ürge | … kimászott … A lyuk száján nyakon csipték. (Petőfi Sándor) Egyszer sikerült a szerencsét nyakon csípni. (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) (Vmin) csíp vkit: tetten ér, vmin rajtakap vkit, rajtacsíp. Hazugságon csípték, lopáson csípték. □ Téged is itt csíptelek …, midőn az érkezett leveleket nézegetted. (Vas Gereben) || b. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) Csíp vkit, vmit: szert tesz vkire, vmire; szerez, kerít magának vkit, vmit. Csípett magának egy vőlegényt. □ Most meg egy jószágocskát csípett …, úgy ötven-hatvan holdacskát. (Tolnai Lajos) Szerencséjére csípett magának egy állást. (Kosztolányi Dezső)
  • 7. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas, ritka) Csen, lop. Megint csípett vhol egy libát. || a. tárgyas (ritka, irodalmi nyelvben) Meglop vkit. □ Lopták, csípték szegényt, mint a bitang szőlőt. (Tolnai Lajos)
  • 8. tárgyatlan (átvitt értelemben, régies) <Szemével> bizalmasan hunyorít, kacsint. □ A házi szolga ostoba bizalmassággal bal szemével egyet csípett. (Vas Gereben) Csípett is a szemével. (Móricz Zsigmond)
  • Igekötős igék: agyoncsíp; becsíp; belecsíp; elcsíp; felcsíp; hozzácsíp; idecsíp; kicsíp; közbecsíp; lecsíp; megcsíp; odacsíp; összecsíp; rajtacsíp; végigcsíp; visszacsíp.
  • csípet; csípett.