CSILLOG-VILLOG tárgyatlan ige (mindkét tagot ragozzuk)
<Fényes, rendsz. mozgó tárgy> ritmikusan ismétlődő, kisebb megszakításokkal, éles fényben csillog.
Csillogott-villogott a fegyvere. □ Két kézre ví jó Kadosa, Csillog-villog nagy pallosa. (Arany János) A magyarok mindinkább széjjelugratva forgolódnak közöttük. Csillog-villog a kardjok. (Gárdonyi Géza)
- csillogás-villogás; csillogó-villogó.