CSILLAPUL tárgyatlan ige -t, -jon (
választékos)
Csillapodik (1, 1a, 2, 2a).
Csillapul a fájdalma, szomjúsága, dühe, haragja, szívdobogása; csillapul a dühöngő őrült; csillapul a vihar. □ Elvonúlt a tábor, csillapul morajja. (Arany János) Istvánban csillapul a kétségbeesés. (Tömörkény István) Az ajtót kitárták. Az eső mintha csakugyan
, csillapult volna. (Babits Mihály)
- Igekötős igék: lecsillapul; megcsillapul.
- csillapulás; csillapuló; csillapult.