CSILLÁR főnév -t, -ok, -ja v. -a
Nagyobb, díszes, többégős függőlámpa.
Kovácsolt vas csillár; velencei csillár. Meggyújtották a teremben a csillárokat. □ Csillárok reszkető világa, Bokréták illatos virága
Mind rég elmult. (Gyulai Pál) A nagy, komor ebédlőben volt vacsorára terítve. Csillár égett ezüstök, kristálypoharak fölött. (Kosztolányi Dezső) || a. (
ritka) Egyetlen égős, díszesebb függőlámpa.
- Szóösszetétel(ek): csillárfelrakás; csillárfény; csillárgyár; csillárkar; csillárüzem.
- csilláros.