CSIKLAND tárgyas ige -ottam v. -tam, -ott, -jon; -ani, (
ritka) csiklánd (
irodalmi nyelvben)
Csiklandoz (13, főleg 1). □ A tavon víg nők mennek csónak-útra, Arcuk csiklándja szeleburdi szél. (Tóth Árpád) Zúzmara hull szárnyas hajamra, | csiklándani benyúl nyakamba. (József Attila) || a. (
átvitt értelemben,
választékos) <Vmely érzés, érzelem, indulat> kellemesen izgat, ingerel vkit, vmit.
Csiklandja a dicséret, a hiúság, a kéj; csiklandja a nagyravágyását vmi. □ Ily komoly helyzetben holmi tréfálkozási viszketeg csiklandja a bőrét. (Jókai Mór)
- Igekötős igék: megcsikland.
- csiklandás; csiklandó.