CSIKORDUL tárgyatlan ige -t, -jon (csak 3. személyben) (
hangutánzó)
<Szerkezet, eszköz, tárgy, ill. kevéssé rugalmas szilárd anyag súrlódáskor, működés közben, hajlításkor> rövid, csikorgó hangot ad.
Csikordul az ajtó, a kulcs a zárban, a lánc. Csikordul a csizma. □ Ha! most jőnek, jőnek: az ajtó csikordul. (Arany János) Kordován csizma csikordul. (Mikszáth Kálmán) Éjfél után kulcs csikordult az előszoba zárában. (Kosztolányi Dezső)
- Igekötős igék: megcsikordul.
- csikordulás; csikorduló.