Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

CSIHÉS főnév és melléknév (tájszó)
  • I. főnév -t, -ek, -e [ë, e]
  • 1. Vkik közül a legalávalóbb, leghitványabb személy, rendsz. olyan ember, akin a többi kifog, tréfát, csúfot űz belőle. □ Rosz vagyok parasztnak, rosz vagyok vitéznek, Béresek között is től [= tettél] cudar csihésnek. (Arany János) || a. Megszégyenítő dolog; hitványság. □ Csak az irigyei találtak ki rá minden csihést a szépsége miatt. (Jókai Mór)
  • 2. Vmiben hibás, bűnös személy. □ Az igazi csihést a cimborái körömszakadtáig védelmezik, de az ártatlant minden ember magára hagyja. (Jókai Mór)
  • II. melléknév
  • 1. Rossz hírű, hírhedt <szó, név>. □ Nincs nevem, azt mondám: nincs, mivel elvették, Csihéssé, cudarrá, átok alá tették. (Arany János) [A robot] szláv szó, de a magyarok előtt ismerős és csihés. (Jókai Mór)
  • 2. (ritka) Félénk, ijedős v. nyavalyatörős <személy>.