CSIBÉSZSÉG [sz-s v. ss; sz-s] főnév -et, -e [ë, e]
- 1. (csak egyes számban) A csibészre (1) jellemző tulajdonság, magatartás; csintalanság, pajkos felelőtlenség. Jó adag csibészség volt benne. Csibészségével sok bosszúságot okozott családjának.
- 2. Csibészre (1) valló, gyerekes, huncut cselekedet, pajkos csíny. Sok csibészséget követett el. || a. (rosszalló) Gazemberség. Ezt a csibészséget!