Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

CSEVEGÉS főnév -t, (-ek), -e [ë, e]
  • 1. (kissé választékos) A cseveg (1, 2, 4) igével kifejezett cselekvés; az a tény, hogy vki, vmi cseveg. Bizalmas, fesztelen, kedélyes, vidám csevegés. Órákig tartó csevegés. A társaság halk csevegése. □ A madarak csevegése megszűnt. (Eötvös József) || a. (ritka, régies) Felesleges, a tárgyhoz nem illő beszéd; fecsegés, locsogás. □ Oktalan csevegés! magam is rátérek, Hogy biz éretlenség, amiket beszélek. (Arany János)
  • 2. (irodalomtudomány) Könnyed, szellemes hangú, rövid írásmű v. előadás vmely mindennapi tárgyról, eseményről. Színházi csevegés.