CSIHOL ige -t, -jon (
régies,
hangutánzó)
tárgyas
Szikrát, tüzet csihol: acélt és kovát egymáshoz üt(öget), hogy tűzgyújtás végett szikrát pattantson ki. || a. (tárgy nélkül)
Jól tudott csiholni. □ Előkeresi egyik zsebéből a tűzkőt meg a taplót
Elkezd csiholni. (Jókai Mór)
- Igekötős igék: kicsihol.
- csiholó; csiholt.