CSIBUK főnév -ot, -ja
Csutora (2) és kupak nélküli, zömök, hosszú szárú pipa.
Rágyújt a csibukra; megtölti a csibukot. □ A fehér pipa most pauzál, csibukra fogtam magamat. (Arany János) Semmi sem változott; csak az ő szájában csügg a csibuk helyett már csak szivar mert az orvos megtiltotta a pipálást. (Babits Mihály)
- Szóösszetétel(ek): csibukszár; csibukszopóka.
- csibukos.