Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. mondatszó <Az igába fogott szarvasmarha terelésére, irányítására.>
1. Jobbra. □ Csálé csákó, csálé, Barna rózsám felé. (népköltés)
2. (ritka, tájszó) Balra.
II. főnév (csak határozóraggal) (népies)
1. A jobb, ill. (ritka) bal oldal v. irány. Csáléra: a) jobbra; csáléra hajt, megy, húz. □ A mocsáron innen, hajszra fölfelé, csáléra lefelé, a domb mellett van egy mély kút. (Jókai Mór) b) (ritka, tájszó) balra.
2. Csáléra: ferdén, görbén. Csáléra áll a kalap, a kazal; csáléra áll a szeme: kancsal. □ A kalapja hetykén csáléra áll. (Gárdonyi Géza)
3. (átvitt értelemben) Csáléra megy (a dolog): balul, rosszul üt ki, nem sikerül. □ Ha csáléra talál menni az egész dolog, ha kiesik a világ feneke, ha szétverik a dalmata [= dalmát] lázadók csoportjait, akkor te előállsz. (Jókai Mór)
III. melléknév -n, -bb (ritka) Ferdén álló. □ Fejébe nyomta a csálé kalapot. (Móricz Zsigmond)