Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. melléknév -lag v. -an, -bb Olyan, aki, ami csábít (12). Csábító férfi; csábító ajánlat, ígéret, mosoly, tekintet; csábító színű; csábító színben tüntet fel; csábító színekkel ecsetel vmit. Meghívásod nagyon csábító, de sajnos, nem tudok elmenni. □ Lángszemében csábító varázs ég. (Vörösmarty Mihály) [A kocsma] nyitott ajtaján át illant ki a konyha csábító gőze. (Mikszáth Kálmán) Lásd, engem, kócos, bús jobbágyok Sarját, rég megtett gyermekének A finom, csábító Nyugat. (Tóth Árpád)
II. főnév -t, -ja (rosszalló) Csábító személy, kül. férfi, aki vmely nőt házasságon kívüli szerelemre, házastársi hűségének megszegésére igyekszik rábírni, erre csábítja, ill. csábítással ilyen cselekményt hajt végre. Aljas, hitvány, lelkiismeretlen csábító. A férj megölte felesége csábítóját. □ Most az a csábító lőn örökös gátunk, Boldogságom előtt sebes örvény tátong. (Arany János)