CSERKÉSZET [e-e] főnév -et, (ritk.) -e [ë, e] (csak egyes számban)
- 1. <Hazánkban 1948-ig működött> Angliából kiindulva csaknem világszerte elterjedt és a polgári államokban rendsz. nacionalista célokra felhasznált ifjúsági szervezet. A cserkészetben fontos szerepe volt a táborozásoknak.
- 2. (vadászat, régies) Nagy vadra vadászásnak az a módja, mikor a vadász magányosan keresi fel a vadat annak nyugvó, legelő v. párzási helyén. □ Ankerschmidt egész nap vadászni járt;
igen késő este jött haza a cserkészetből. (Jókai Mór)