Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. tárgyatlan <Személy> csengőt, csengettyűt megszólaltat. Csenget az ajtón; kétszer csenget; csenget a szemetes; szünetre, tízpercre csenget. Tessék erősen csengetni. □ És csönget az ajtón | az orvos, a lázas | szerelmes, a postás. (Kosztolányi Dezső) Csengettek az első órához. (Móricz Zsigmond) A lány járt-kelt a konyha és a lakás közt. Vízért csengettek, sóért. (Hunyady Sándor) || a. tárgyatlan (ritka) Csengő hangot adó tárgyat megkoccant. Poharán v. poharával csenget. || b. tárgyatlan <Csengővel ellátott készülék, tárgy> csengő v. fémesen berregő hangon megszólal, szól. Csenget a telefon, a villamos. □ Csenget a mentőkocsi, forognak hátrafelé a fejek, út nyílik. (Nagy Lajos)
2. tárgyas (ritka) <Csengőt, kisebb harangot megszólaltatva> jelez vmit, jelt ad vmire. Delet csenget; ébresztőt csenget. || a. tárgyas (ritka) Csengővel jelt adva hív, magához rendel vkit. □ Grófkisasszonyt feddi atyja, Mér fejére súlyos átkot, Hogyha az íródeákot Még tovább is szíveli S hogy [a deákot] kidobják: szolgát csenget. (Arany János)