CSENEVÉSZIK [e-e] tárgyatlan ige -ek, -el [ë, ë]; -tem, -ett [e, ë]; -nék, -nél, -ne [e]; ..ésszen [ë] csenevész (
irodalmi nyelvben,
régies)
<Főleg növény> csenevész [2], fejletlen, satnya állapotban tengődik; sínylődik. □ [A sziklás hegyoldalon] mogyoró, galagonyabokor csenevészik a hasadékok között. (Jókai Mór) Csak az áfonya csenevész még az ormokon. (Jókai Mór)
- Igekötős igék: elcsenevészik.