CSENDBIZTOS főnév (
történettudomány)
<A csendőrség létesítéséig> a közbiztonság fenntartására hivatott köztisztviselő; komiszáros. □ A csendbiztosok kijátszása volt egyedüli mulatsága. (Kemény Zsigmond) Zános híres csendbiztos volt valamikor a mi határunkban. (Móra Ferenc) Az asszony
ment Szögedébe. Harmadnap odaért. Ment a csendbiztoshoz s mindent előmondott. (Móricz Zsigmond)
- csendbiztosi; csendbiztosság.