Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

CSENDÉLET [d-é] főnév
  • 1. (festészet) Élettelen tárgyaknak (gyümölcsnek, virágnak, ételneműnek, használati eszköznek stb.) képen való ábrázolása, ill. a képzőművészetnek ilyen tárgyak ábrázolásával foglalkozó ága. Nagy mestere volt a csendéletnek.
  • 2. (festészet) Ilyen tárgyú kép, kül. festmény. Derűs, hangulatos csendélet; csendéletet fest. □ [A festményt] ugyanabban az árban engedem át önnek, mint amelyet a csendéletre nézve állapított meg. (Ambrus Zoltán)
  • 3. (régies, irodalmi nyelvben) A békés, nyugalmas otthonnak zavartalan élete; megbékélt kedélyállapot. □ A hosszú estéket házi csendélet fogja fűszerezni. (Kemény Zsigmond)
  • 4. (gúnyos) Zajos civakodás v. nagy rendetlenség, szörnyű zűrzavar. Szép kis csendélet!
  • Szóösszetétel(ek): 1. csendéletfestés; csendéletfestő; csendélettanulmány; csendéletvázlat; 2. virágcsendélet.
  • csendéleti.