Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

CSEREPES [e-e-e] melléknév és főnév
  • I. melléknév -en [e]
  • 1. (Tető)cseréppel fedett, borított <épület v. ennek része>. Cserepes ól, tanya, tető. □ Látok cserepes épületeket lángba borulni. (Arany János) Más cserepes ház csak kettő állt még a faluban. (Gárdonyi Géza)
  • 2. Virágcserépben tartott <növény>. Cserepes virágok. □ Megmosták az utcára nyíló ablakokat …, friss, cserepes virágokat raktak ki. (Kaffka Margit) Cserepes virágok között … leánygyermek játszadozott. (Kuncz Aladár)
  • 3. Tartós szárazságban v. esőzés után hirtelen keletkező melegtől, széltől a felületén megkérgesedett és felrepedezett <föld>. Cserepes talaj. □ Mind cserepes lesz a föld … csak már megállna ez a szél. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) Kiszáradt és felrepedezett hámrétegű, érdes <testrész, főként száj>. □ Szája vérszegény és cserepes. (Kosztolányi Dezső) Az ajka színtelen, cserepes, csak a szemei csillognak … lázasan. (Gelléri Andor Endre)
  • II. főnév -t, -ek, -e [ë, e]
  • 1. A háztetőt cserepező, tetőfedő iparos. A cserepes zsákvászonba burkolt lábbal jár a háztetőn.
  • 2. (tájszó) Cserépedényeket készítő iparos; fazekas, gelencsér. A sárospataki cserepesek szép korsókat árultak.
  • Szóösszetétel(ek): cserepesmester; cserepesmunka.