CSENDHÁBORÍTÁS főnév csöndháborítás (
jogtudomány)
Szabálysértés, melyet az követ el, aki vmely emberi lakóhely, település nyugalmát, főleg éjjeli csendjét megzavarja.
Csendháborításért pénzbüntetésre ítélték; csendháborítást követett el. □ Kérem a belügyminisztert a rajtunk elkövetett csendháborítás vétségében elmarasztaltatni. (Jókai Mór) A csöndháborítás tetőfokát érte, s a labdarúgók úgy bőgtek, mint a sziu indiánok. (Kosztolányi Dezső)
- Szóösszetétel(ek): közcsendháborítás.