Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

CSÉPEL
CSÉPELETLEN
CSEPEREDIK
CSEPEREG
CSEPERGÉS
CSEPERGŐS
CSEPERKE
CSÉPHADARÓ
CSÉPLÉS
CSEPLESZ
CSÉPLŐ
CSÉPLŐGARNITÚRA
CSÉPLŐGÉP
CSÉPLŐGÉP-TULAJDONOS
CSÉPLŐGÉPRÉSZ
CSÉPLŐMUNKÁS
CSÉPLŐRÉSZ
CSÉPLŐSZEKRÉNY
CSÉPLŐSZÍJ
CSEPŐTE

CSENDÍTÉS főnév -t, (-ek), -e [ë, e], (népies, hangutánzó) csöndítés Általában a csendít igével kifejezett cselekvés, ill. az ilyenkor keletkező hang. □ A szobából csendítés hallatszik. Milyen különös a hangja ilyenkor a csengőnek! (Gárdonyi Géza) || a. (népies) <Haláleset, temetés alkalmával> a lélekharang meghúzása, megszólaltatása, ill. az ilyenkor keletkező hang. Kezdjétek a csendítést! Kinek szól a csendítés? Nem hallotta a csendítést.