CSEPEGTET [ë-ë-e] tárgyas ige -tem, -ett [e, ë] ..essen [e-ë] csöpögtet
- 1. <Folyadékot> cseppenként hullat vhova, vmibe, vmire. Kékítőt csepegtet az öblögetőbe; orvosságot csepegtet cukorra. || a. (átvitt értelemben, költői) □ Értünk Kúnság mezein | Ért kalászt lengettél, | Tokaj szőlővesszein | Nektárt csepegtettél. (Kölcsey Ferenc)
- 2. (átvitt értelemben, választékos) Vkibe v. vkinek a lelkébe, szívébe csepegtet vmit: vmely érzést v. gondolatot lassanként bevisz vkinek a lelkébe, szívébe. Belém, beléd, belénk, belétek, beléjük csepegtet. Reménységet csepegtet a csüggedőkbe. Gyanút csepegtet társainak a szívébe. □ Csalfa, vak Remény!
Kétes kedvet mért csepegtetsz Még most is belém? (Csokonai Vitéz Mihály) S ha tán eszes vagy, ép a szellem Csepegteti szivedbe mérgét. (Reviczky Gyula)
- Igekötős igék: becsepegtet; belecsepegtet; elcsepegtet; kicsepegtet; lecsepegtet; összecsepegtet; rácsepegtet; szétcsepegtet; telecsepegtet; visszacsepegtet.
- csepegtetés; csepegtetett; csepegtethető.