Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

CSENG
CSENG-BONG
CSENGÉS
CSENGET
CSENGETÉS
CSENGETTYŰ
CSENGETTYŰKE
CSENGETTYŰSZÓ
CSENGETTYŰVIRÁG
CSENGETTYŰZ
CSENGŐ
CSENGŐ-BONGÓ
CSENGŐS
CSENKESZ
CSÉP
CSEPEG
CSEPEGŐ
CSEPEGŐS
CSEPEGTET
CSEPEGTETŐ

CSENDÜL [ë] tárgyatlan ige -t, -jön, (népies) csöndül (költői, hangutánzó) Megcsendül (1–3). □ Tán csak füled csendül. (Vörösmarty Mihály) A kard csendült, a paizs döngött. (Jókai Mór) Az élet legkisebb mozdulataihoz mindig énekhang csendül, az ő [= anyám] hangja. (Móricz Zsigmond)
  • Igekötős igék: belecsendül; felcsendül; kicsendül; megcsendül; összecsendül; visszacsendül.
  • csendülés; csendülő.