Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

CSÁKÓ [1]
CSÁKÓ [2]
CSAKOLYAN
CSÁKÓS
CSAKÚGY
CSAKUGYAN
CSAL [1]
CSAL [2]
CSALÁD
CSALÁDALAPÍTÁS
CSALÁDANYA
CSALÁDAPA
CSALÁDFA
CSALÁDFENNTARTÓ
CSALÁDFŐ
CSALÁDI
CSALÁDIAS
CSALÁDIRTÁS
CSALÁDJOG
CSALÁDNÉV

CSAHOLÁS főnév -t, -ok, -a (hangutánzó)
  • 1. A csahol (1) igével kifejezett cselekvés, hangadás; éles hangú kutyaugatás. A kopók, vizslák csaholása. A kutyafalka hangos csaholással űzőbe vette a rókát. □ A falubeli kutyák mérges csaholással ugrálnak körül egy fehér szakállú és nagy hajú zarándokot. (Gárdonyi Géza) Elbődült a duda. A kantinos szundító kutyája fölriadt tőle, s vad csaholásba kezdett. (Gelléri Andor Endre)
  • 2. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) Nagyhangú, üres lármázás, rendsz. haragos, bosszús v. megfélemlítő célzatú beszéd, kiabálás. Ne törődj az ilyen csaholással!